Vágási kép
        Ha napjainkban valami biztosan igaz, az az, hogy ami nincs leírva,
vagy nem elérhető online az olyan, mintha nem is létezne vagy létezett volna. Rengeteg projekten dolgoztam 2009 óta, azonban mindennek sokáig nem igazán volt online semmilyen lenyomata, így “nem létezett”. Ha ma bármilyen AI chatbottól kérdezünk valamit, az csak akkor fogja megtalálni, ha le van írva valahol az interneten, így az, hogy ezek “mindent” tudnak csak addig igaz, amíg az fent van az interneten. 
 
        Először 2022 elején érkezett a felismerés, mint derült égből a villámcsapás,
hogy nagyon gyatra online jelenlétem van. Több projektem volt jóval, mint amennyiről online lenyomat felkereshető lett volna, így az első komoly lépésem, hogy a filmjeim megtalálhatóak legyenek az volt, hogy IMDb-re elkezdtem minden korábbi jelentősebb filmemnek adatlapot készíteni, szépen leírásokkal, poszterekkel és előzetesekkel. Így megtettem az első lépést, hogy online dokumentálttá és meglelhetővé tegyem a projektjeim.
 
        Amikor az első nagyjátékfilmem, a Túl Drága Kirohanást bemutatták 2016-ban jelentek
meg online cikkek róla, azonban valahogy ezek az idő múlásával eltűntek. Akkoriban például volt egy saját, ingyenesen létrehozható weboldalam a projektnek, így több érdekes és informatív leírás is elérhető volt a kíváncsi emberek számára, azonban valahogy ez is csak úgy, magától eltűnt. Fogalmam sincs mikor, hiszen én sokáig nem látogattam vagy fejlesztettem tovább a mozibemutatót követően, hanem egyszer csak észrevettem, hogy elszivárgott az oldal. Akkor ez még tele volt reklámokkal, mert hát ingyenes tárhely és domain cím volt. 
        
        Rég terveztem, hogy egyszer készítek egy saját weboldalt a kreatív
produkcióim és szolgáltatásaim számára, ezt először 2019-ben valósítottam meg. Akkor két jóbarátommal elkezdtem tudatosan és aktívan építeni a Wraith Dreams márkát, minden nagyon jól indult meg, jöttek a mindenféle rendelések és a weboldalon sok minden elérhető volt, azonban a 2020-as járvány idején ellehetetlenültek a helyszíni forgatások, így sok munkánkat lemondták. Egy ideig próbáltam online munkákat keresni és vállalni de a járvány miatt lemondták a közös munkát azok, akikkel elkezdtem és így a Wraith Dreams, mint felfutó szolgáltatás akkor meghalt. 2020 őszén operatőr-vágóként kaptam állást a Kolozsvári Magyar Operánál, így semmi időm sem volt már a Wraith Dreams márkát üzemeltetni. Olykor bejött egy-egy projekt, de nem reklámoztam már és a weboldalam is ismét eltűnt, mert elfelejtettem fizetni a tárhelyét…
 
        Igyekszem ezúttal a lehető legátfogóbb weboldalt létrehozni és fenntartani,
ami a kreatív alkotások leírását, megjelenítését és a szolgáltatásokat illeti, hogy az oldal ne csak a szolgáltatások száraz listázását, hanem a szakma mélységeit és a projektjeim leírásait, bemutatóvideóit is mélységeiben feltárja, illetve, hogy egyfajta archívumként is működjön, ahol minden olyan jelentősebb munkámról található információ, amit pályafutásom alatt készítettem. 2009 óta futó pályám alatt a legtöbbet többkamrás színházi előadásokat filmeztem és vágtam a Varadinum Film csapatával 2013 és 2024 között, így például a teljes előadáslista, a teljesség igényével, amelyeken dolgoztam fellelhető most már a Színház menüpontban.
 
        A Wraith Dreams márkával komoly nagy céljaim vannak és sok időt és energiát
is költöttem annak építésére, még ha nagyrészt egyedül is voltam ebben. Az első egyórás nagyon amatőr film a 2009-es “Test-Vérek” (“Bloody-Brothers”) horrorfilm volt, amit még barátaimmal készítettem, ezt követte egy iskolai filmforgatás, a “Harap-Alb - varianta modernă”, majd az első igazán komoly projektem, a “Túl Drága Kirohanás” (2016) (Sky High Blunder) nagyjátékfilm, amit 2012-ben kezdtem el készíteni, amikor még csak 16 éves voltam. 2012-ben ehhez a projekthez kerestem fel a városban szakembereket, akikkel partnerséget kötöttem, ebben az évben ismertem meg például Villányi Zoltánt is, aki nagyon lelkesen és elkötelezetten segítette a projekt alakulását, illetve mentorként emelt fel engem a szakmában, hiszen neki köszönhetően kerültem be az általa vezetett Varadinum Film csapatba, és az ő felügyelete alatt kezdtem dolgozni a színházi előadásokon a nagyváradi Szigligeti Színházban. Közös barátunk, Oláh Olivér, aki Zoltánnak dolgozott akkoriban először titokban bízta rám egy színházelőadás-összevágást, a „My Fair Lady” nyersanyagát, amit aztán olyan jól megcsináltam, hogy a továbbiakban elkezdtek vágásokat rám bízni. 2013-tól pedig, a „Papírsárkány” című darab kezdetével az egyik fontos szög filmezését is rám bízták. Zoltán nagyon lelkesen és nagyon sokat segítette a szakmai fejlődésem, a Wraith Dreams művésznév alatt készült projektek nagy részének ügyfeleit mind Zoltánnak köszönhettem az elmúlt 16 évben, hiszen az ő erős kapcsolati tőkéje erősebb, mint bármilyen Facebook reklámvideó. Mondhatom, hogy az ügyfeleim 80%-a Zoltánon keresztül érkezett és sok filmezést hivatalosan, papíron ő vállalt el, majd szerződött velem és vagy én, vagy közösen viteleztük ki ezeket. Villányi Zoltán nélkül tehát nem sikerült volna ilyen sok szakmai tapasztalatot szereznem és nem tudtam volna ilyen sok ügyfelet sem szerezni, úgyhogy mondhatom, hogy Zoltán volt a legerősebb támogatója a Wraith Dreams-nek, azaz az én kreatív karrieremnek. Készítettem is róla egy portré filmet, na de kezdjük a projektbeszámolókat az elején és lassan eljutunk 2026-ba, amikor ez a Zoltánról készült portré végre elérhetővé válik végleges formában is a YouTube-on.
 
 
2008 - Első szárnycsapás
 
        Filmes szárnypróbálgatásaim 2008-ban kezdődtek egy QVGA-felbontású telefonnal.
Húgommal és barátaimmal készítettünk rövid, improvizatív alkotásokat, amelyek során a kreativitásunkra és az azonnali ötleteinkre támaszkodtunk. Bár a technikai feltételek kezdetlegesek voltak, ezek a néhány perces filmek tanítottak meg a videóvágás alapvető folyamataira.
 
 
2009 - Test-Vérek (Bloody-Brothers)
Vágási kép
        2009-ben léptem szintet az első saját videókamerámmal. Bár a képminősége mai
szemmel nézve még elég gyenge Full HD volt, arra tökéletesen megfelelt, hogy elkezdjem gyakorolni a tudatos képkeretezést, és kísérletezni kezdjek a különlegesebb kameramozgásokkal. Ezzel a kis géppel forgattuk le aztán azon a nyáron az első, körülbelül egyórás amatőr horrorfilmünket, a ,,Test-Vérek”-et, amely angolul a ,,Bloody-Brothers” címet kapta. Mivel én is szerepeltem az alkotásban, a felvételeket nem végig én készítettem, hanem megosztottuk a feladatokat a csapattal. A filmben Szabó Réka Veronika Édua alakította Evelynt, én magam pedig Jackie szerepében tűntem fel, míg a gyanús barátnőt, Natalyt Manulescu Alexa játszotta. A produkciót Szabó Attila Csongor tette teljessé egy FBI nyomozó karakterével, Sándor Bence pedig bárpultosként működött közre.
 
        A film utómunkáján dolgozom ezen a képen Sony Vegas-al.
Vágási kép
        Ez a film bemutat egy elkényeztetett tizenéves elején járó testvérpárt, Evelynt és Jackie-t,
akik a gazdag szüleik egyik hatalmas lakásában élnek. Evelyn egyik barátnője, Nataly, aki mindig kissé gyanúsan viselkedik a testvérpárral betör a lakásba egy Sikoly-maszkban, hogy kifossza a széfet, ami minden bizonnyal tele van pénzzel…
 
 
2010 - Dalfesztivál vágás
 
        2010-ben lelkes és örökké filmezni vágyó fiatalként szinte mindent megörökítettem,
ami elém került. A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaként riportszerű összeállításokat és kreatív videókat készítettem az iskola eseményeiről, de a városi életbe is bekapcsolódtam. Eljártam a Nagyváradi Magyar Diákszövetség akkori társasági táncképzésére is, ahol a tánc mellett – mert igen, a parketten is megfordultam – a kamera is állandóan a kezemben volt a táncesteken.
        
        Itt figyelt fel rám Szabó Róbert Csaba, az NMD táncszakosztályának
akkori vezetője. Megkérdezte, tudnék-e kezdeni valamit egy korábbi felvétellel, amely a „Dalfesztivál” nevű nagyváradi tehetségkutatón készült. A nyersanyag egy Sony HDR-SR7 kamerával rögzített Full HD felvétel volt, amit végül olyan jól sikerült megvágnom, hogy Róbert bátorítani kezdett, és több filmes feladatot is ajánlott nekem. Ekkor indult el, hogy egyre több városi eseményt örökítettem meg. Bár akkoriban még zöldfülűként, szerény összegekért dolgoztam, ezek a munkák jelentették számomra az igazi szakmai alapozást és a gyakorlati tapasztalatszerzést.
 
 
2011 - Önkénteskedés, Dalfesztivál 2
 
        2011-ben már egyre többekhez eljutott a híre a kreatív forgatásaimnak,
így Szabó Róbert Csaba felkért egy komolyabb feladatra: a ,,Dalfesztivál 2” tehetségkutató fordulóinak rögzítésére és vágására. A versenyek hétvégente zajlottak az akkori Queen’s Music Pub-ban, ahol már három kamerával dolgoztunk. Örömmel vágtam bele, mert élveztem a lehetőséget, hogy végre igazán megmutathatom, mit tudok.
        
        Ebben az időszakban kezdtem a kamerát szinte a saját testem meghosszabbításaként,
egyfajta plusz érzékszervként kezelni. A forgatások alatt teljesen eggyé váltam az eszközzel, és arra törekedtem, hogy a zene ritmusát követve, dinamikus mozgásokkal tegyem élővé a felvételeket. A vágásnál is ezt a lüktetést kerestem, hogy a végeredményt valóban izgalmas legyen nézni. Mivel a többkamerás nyersanyag az akkori otthoni számítógépemnek még túl nagy falat volt, Róbert elintézte, hogy a Nagyváradi Magyar Diákszövetség stúdiójában dolgozhassak. Rengeteg munka volt vele, de minden percét imádtam, mert azt csinálhattam, amit a legjobban szeretek.
2012 - Harap-Alb: Varianta modernă
Vágási kép
        Tizedikes voltam, amikor a román tanárnőm, Ilisie Luminița észrevette,
hogy a román irodalomnál sokkal jobban lázba hoz a filmezés. Ekkor pattant ki a fejéből az ötlet: készítsünk egy filmadaptációt Ion Creangă „Fehér Szerecsen” (Harap-Alb) című meséjéből az osztályommal közösen. Én azonban nagyszabásúbbat álmodtam, és be akartam vonni a másik két tizedik osztályt is a projektbe. Luminița tanárnő ezt eleinte határozottan ellenezte, mert nem akarta bonyolítani a szervezést, de én nem hagytam annyiban. A másik két osztályban Beke Csaba román tanár úr tanította a román irodalmat. Besétáltam a tanáriba Beke Csaba román tanár úrhoz, és sikerült is meggyőznöm őt a közös munkáról. Vele egyébként is könnyebben ment a kommunikáció, mert beszélt magyarul, míg a tanárnőmmel – bár értettem a románt – inkább angolul beszéltem, mert abban akkoriban biztosabbnak éreztem magam.
        
        A munka egy komolyabb előkészülettel indult, hiszen a mesét először forgatókönyvvé
kellett formálni. Mivel románul még nem tudtam elég jól, a jeleneteket magyarul találtam ki, majd édesanyám segítségével fordítottuk le őket románra, sőt, a forgatási ütemterv összeállításában is ő segített nekem. A két tanár nagyvonalú volt: mindhárom osztály résztvevőinek felajánlottak egy-egy tízest, ha végigcsinálják velem a forgatást. Bár a filmkészítés minden percét élveztem, a diákok hozzáállása miatt értek csalódások. Voltak, akik a szövegüket sem tanulták meg, vagy el sem jöttek a felvételekre, ami forrófejű rendezőként és producerként sokszor elégedetlenséggel töltött el. Szerencsére akadtak olyanok is, akik komolyan vették a feladatot, a többieket pedig legalább a jó jegy ígérete ott tartotta a kamera előtt.
        
        A forgatáshoz szükséges Sony HDR-SR7 kamerát a Nagyváradi Magyar
Diákszövetségtől kaptuk kölcsön támogatásként. A vágás alatt nagyon jóban lettem Beke Csaba tanárúrral, olykor együtt dolgoztunk az anyagon, és az ő meglátásait is beleépítettem a filmbe. Hamar rájöttünk, hogy a helyszíni hang több helyen gyenge lett, így több jelenetet is újra kellett szinkronizálnunk. A 2011 őszén indult folyamat végül 2012 januárjában ért célba: az iskola dísztermében, ünnepélyes beszédek kíséretében mutattuk be az alkotást, amelyet én írtam, rendeztem, filmeztem, vágtam és fényeltem. 
 
 
2012 - Az első, nonprofit alapú nagyjátékfilmem története
 
Vágási kép
        A „Harap-Alb” sikere után nem állt meg bennem az alkotóvágy, sőt,
valami még nagyobb, teljesen független dologba akartam vágni a fejszémet. Azokkal a diákokkal, akik a leglelkesebbek voltak, egy bankrablós, börtönből szabadulós, CGI-helyszínekkel kialakított filmet terveztünk. Végül ez a projekt félbemaradt, mert a srácok lemorzsolódtak, én pedig úgy éreztem, nélkülük nem lenne tisztességes folytatni, hiszen a történetet közösen találtuk ki. 2012 nyarán azonban már feszített a vágy, hogy forgassak, és ekkor született meg egy komolyabb terv ötlete.
 
Az előkészületek és a nagy fordulat
 
        Augusztusban papírra vetettem a címet: „Egy véletlen következményei”, amiből később
a „Túl Drága Kirohanás” lett. Eredetileg egy tizenöt perces romantikus akciófilmnek indult, de a végeredmény végül messze túlszárnyalta az első vázlatokat. A módszerem az volt, hogy a történetet csak a tetőpontig írtam meg, a befejezést pedig a színészekre bíztam. Szabó Róbert Csabához fordultam tanácsért, aki megtanította nekem, hogyan kell egy ilyen projektet profi módon elindítani: komoly portfóliót írtam, projektleírást készítettem, és elindultam támogatókat keresni.
 
        Mivel önkénteskedtem a Nagyváradi Magyar Diákszövetségnél,
ők az elsők között álltak mellém. Kölcsönadták hétvégente a forgatásokhoz a Sony HDR-SR7 kamerájukat, ami akkoriban ezer eurót érő, komoly technikának számított. Ez a támogatás adta meg a projekt alaphangját és hitelességét.
 
A támogatók hálója
 
        A portfóliómra felkerült az NMD logója, ami mágnesként vonzotta a többi partnert.
Soki Lóránd földrajztanárom kötött össze Villányi Zoltán riporterrel, aki a mentorommá vált: lámpákkal, mikrofonállványokkal és szakmai tanácsokkal segített, sőt, olykor még kamerát is biztosított, a híres Sony Z5-öt. Ő mutatott be Oláh Olivérnek is, aki egy Canon HV20-as kamerával ajándékozta meg a produkciót, így az egyszerre forgott digitális és filmes kamerákra. A film végére körülbelül 8 különböző kamerát használtunk. 
 
        A Szigligeti Színház művészeti vezetője, Szabó K. István, valamint Meleg Vilmos színművész
és Szőke Zsolt is segítettek a casting folyamatában. Hihetetlen élmény volt, hogy tizenhat évesen, bár még gyereknek tűntem, a neves intézmények logói mögöttem valódi komolyságot sugároztak.
Vágási kép
Casting és a stáb összeállása
 
        A szereplőválogatás nem volt zökkenőmentes. Az első alkalommal senki nem jött el,
később pedig, a forgatókönyvek kiosztása után hárman is visszaléptek. 
Vágási kép
        Végül barátok és ismerősök segítségével sikerült összeállítani azt a kemény magot,
amelynek 98%-a végig is csinálta a két évig tartó munkát.
 
        A főszereplőket Fodor Lénárd, Balogh Cynthia, Szász Csaba Ákos,
Balogh Dorottya és Hóver András Péter alakították.
Vágási kép
        Lénárd nemcsak színészként, hanem társrendezőként is rengeteget tett a filmhez.
Ő írta meg a végleges befejezést, helyszíneket és kellékeket szerzett, Tatai Tamással pedig kidolgozták a harcjelenetek koreográfiáját. Csodálatos volt látni, ahogy a produkció elkezdte építeni önmagát.
 
A megvalósítás és a premier
 
        A film forgatási fázisa két évig zajlott, és összesen több mint nyolcvan ember dolgozott
rajta valamilyen formában. Villányi Zoltán még a margittai kórházban is elintézte a forgatást, és munkát is adott nekem, hogy a zsebpénzemből finanszírozni tudjam a költségeket. Bár a film technikai értelemben szinte zéró tőkéből, nonprofit alapon készült, a befektetett energia és az önkéntes munka értéke felbecsülhetetlen volt.
 
        A végeredmény 2016 nyarán került a közönség elé a nagyváradi Cinema Palace moziban,
két privát vetítés keretében.
Vágási kép
 A film különlegességei a következők voltak:
 
        Utószinkron: A hangzás olyan jellegű lett, mintha egy magyar szinkronstúdióban
készült volna, ami az amerikai szinkronizált filmek hangulatát idézte.
Vágási kép
        Klasszikus narratíva: A történet az amerikai hős útját követte,
így a közönség számára ismerős és élvezhető maradt.
 
        Hibrid minőség: Mindig azt mondtam, hogy az amatőr filmek között profi,
a profi filmek között pedig még amatőr a produkció, de sokak szerint simán megállta volna a helyét a mozik műsorán is. Ez a projekt nemcsak egy film volt, hanem egy hatalmas képzés mindannyiunk számára,
ahol barátságok köttettek és megtanultuk, mit jelent az összefogás és a kitartás.
Előzetes:
A film:
2013, 2014, 2015
 
        2013 és 2015 között egyre több operatőri és vágói felkérést kaptam Nagyváradon,
a megrendeléseim száma pedig 2012-től kezdődően látványosan megugrott. Ebben az időszakban már nemcsak vágtam, hanem önállóan filmeztem is a színházi előadásokat, így a munkáim jelentős részét ezek a kulturális produkciók tették ki. Emellett Villányi Zoltánnal közösen készítettünk „álélő” bejelentkezéseket és vágóképeket az MTVA számára, ami újabb szakmai tapasztalatokat jelentett.
Vágási kép
        A portfólióm folyamatosan bővült és egyre változatosabbá vált.
Számos promóciós anyagot, rövid céges videót, reklámot és eseményfelvételt készítettem, de a kereskedelmi munkák mellett jutott idő az önkénteskedésre is. Édesanyámnak, aki kisegítő óvodában óvónő, rendszeresen segítettem különböző videók elkészítésével, hogy ezzel is támogassam az ő munkáját. Ez a három év alapozta meg azt a rutint és sokszínűséget, amire a későbbi, nagyobb projektjeim során is építeni tudtam. Nem sok tini dolgozik annyit, mint amennyit akkoriban elvállaltam. 
 
Málna ízű méz, rövidfilm - 2014
Vágási kép
        2014-ben nagy reményekkel készültem a budapesti BKF operatőri szakára,
a felvételihez pedig egy rövid etűdfilmet is összeállítottam. Ez a munka olyan meggyőzőre sikerült, hogy bár az egyetemre felvettek, a sors végül közbeszólt. A romániai érettségi vizsgáim, a matematika és a román, abban az évben sajnos nem sikerültek, és mivel a felvételi eredményem már korábban megvolt, így végül nem tudtam elkezdeni a képzést.
 
        Technikai szempontból igazi kihívás volt a forgatás: egy mechanikus gimballal
és az Olivértől kapott Canon HV20-as kazettás kamerával dolgoztam. A film elkészítésében a húgom, Szabó Réka Veronika Édua és Szász Csaba Ákos barátom voltak a legfőbb segítségeim. Egy különleges, párbeszéd nélküli találkozást örökítettünk meg, amelyben csak a zene festi alá a fiú és a lány érzelmi közeledését. A film a közös belső térben megjelenő tudatalatti „szemét” felismerését járja körül egy metaforán keresztül, ahol végül egy egész élet eltelik, a magyarázatot pedig a két szereplő egymás tekintetében kutatja.
Medzsix - Tiszta szívvel, videóklip - 2014
 
        Abban az időszakban Magics Csaba és Köteles Gergő barátaim épp
a rappeléssel kísérleteztek, én pedig készítettem nekik egy igazi „homemade”, alacsony költségvetésű videóklipet. A technikai felszerelés mindössze egyetlen lámpából és két kamerából állt, a hátteret pedig egy egyszerű fehér fal biztosította. A srácok lapokra felírt szövegekkel és különféle tárgyakkal dobták fel a látványt, a dinamikus vágás és a bátor kameramozgások pedig olyan egyedi hatást kölcsönöztek ennek a kis történetnek, ami messze túlmutatott a szerény körülményeken.
Ecou (Echo), rövidfilm - 2015
Vágási kép
        Az „Ecou”, vagyis „Visszhang” című rövidfilm ötlete édesanyámtól származik,
aki pszichológusként és sérült gyermekekkel foglalkozó óvónőként dolgozik. A történet egy súlyos trauma feldolgozási folyamatát mutatja be szimbolikus eszközökkel.
        
        A film középpontjában egy gyermek áll, aki reménytelenül ragaszkodik
egy hatalmas játékmackóhoz. Ez a maci azonban olykor horrorisztikus módon megelevenedik, szúróssá és kegyetlenné válik, ami a mérgező szülői kapcsolat metaforája: a gyermek újra és újra bizalommal és öleléssel fordul felé, de a mackó minden alkalommal csak megriasztja őt. A fordulatot egy személytelen, titokzatos alak megjelenése hozza el, aki a gyermek védelmében elveszi a mérgező játékot, ezzel segítve a fájdalmas leválást a bántó szülőről.
 
        A gyermek a veszteség miatt kezdetben tombolni és őrjöngeni kezd,
de a kezdeti düh után lassan belenyugszik a helyzetbe. Ekkor a segítője gyurmát ad a kezébe, és egy sállal beköti a szemét. A kicsi csak az érintésére és az ösztöneire hagyatkozva kezdi el formálni az anyagot, amiből végül saját maga gyúrja ki a mackó alakját. Amikor leveszi a szemkötőt, az általa alkotott, már nem félelmetes figura végre elhozza számára a belső békét és a megnyugvást.
        Ezt a filmet édesanyám írta, rendezte és ő alakítja a gyermeket is.
 
Mariann, rövidfilm - 2016
Vágási kép
        Még javában a „Túl Drága Kirohanás” rengeteg utómunkáján dolgoztam,
amikor Fodor Lénárddal egy új rövidfilm ötletén kezdtünk gondolkodni. A húgom és az egyik barátnőm, Sfet Ingrid is kedvet kaptak a közös munkához, így velük találtuk ki a történet alapvázát, a fabulát. A megbeszélt ötletek alapján megírtam a forgatókönyvet, és egy négynapos, feszített ütemterv kidolgozása után el is kezdtük a forgatásokat.
 
        Szakmai szempontból mérföldkő volt ez az időszak,
hiszen 2016 januárjában megvettem az első professzionális videókamerámat, egy Sony PXW-X70-est. Ez a technika a 10 bites színeivel és az XAVC L kodekkel teljesen új vizuális világot nyitott meg előttem operatőrként és coloristként egyaránt. A filmet Lénárddal közösen rendeztük, a stábban pedig Tarsoly Attila segített minket asszisztensként. A rendezés mellett én láttam el az operatőri, vágói, fényelői, valamint a compositor és a vizuális effektekért felelős feladatokat is.
 
        A helyszínek kiválasztásakor sokat merítettünk a környezetünkből.
A belső jelenetek fő helyszíne édesapám lakása volt, amely a régi bútoraival és különleges atmoszférájával egy 19-ik századi palota hangulatát idézte. Külső helyszínként a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota kertjét és a Rulikowski temetőt használtuk. A produkcióhoz Villányi Zoltán biztosított egy profi Sony lámpát és mikrofonállványt, az eredeti változat nyitó drónfelvételét pedig a CineFly csapatától Tóth Károly István bocsátotta a rendelkezésemre. A film költségvetése jelképes volt: mindössze 150 lejt költöttünk, azt is a jelenetben elfogyasztott ételekre.
Vágási kép
        A történet főszereplője Kelemen Anton, egy kilencvenes évekbeli, munkájának élő,
megszállott nyomozó. Anton már egy éve egyetlen ügy foglya: volt felesége, Mariann rejtélyes meggyilkolását próbálja felderíteni. A tragédia folyamatosan kísérti, látomásai vannak a nőről, és napról napra mélyebbre csúszik a mániákus kutatásban, miközben jelenlegi felesége, Rebeka egyre jobban aggódik a mentális épségéért. Egy délután, miközben egy ismeretlen támadó üldözi, váratlanul felbukkan egy titokzatos professzor. Egy lezárt borítékot ad át Antonnak, amelyben olyan információk rejtőznek, amelyek nemcsak Mariann halálát helyezik új megvilágításba, de a férfi maradék bizalmát is porig rombolják.
 
        Az alkotás szép sikereket ért el: második helyezést kapott a Regina Maria színházi
társulat rövidfilmfesztiválján, és bemutatták a nagyváradi BuSho fesztiválon is. Emellett Dr. Katona József meghívására a Kolozsvár Társaság egyik estjén is levetítettük több más munkámmal együtt.
A film története 2025-ben új fejezethez ért, amikor elkészítettem az AI-technológiával felújított 8K HDR változatot. Ezzel a képvilág sokkal látványosabbá vált, az esztétikai finomításokat pedig Fusion segítségével végeztem el. A teljes filmet újra fényeltem DaVinci Resolve Studio-ban, így most egy minden tekintetben korszerűbb és frissebb formában látható.
Látatlan Szögek (Unseen Angles), rövidfilm - 2017 
Vágási kép
        2016-ban, az első nagyjátékfilmem mozibemutatóit követően elkezdtem
a filmes egyetem alapképzését, a Sapientia EMTE-n. A Látatlan Szögek című rövidfilmet Dr. Lakatos Róbert egyik vizsgájára készítettem. A projekt célja abból állt, hogy keressek egy helyszínt, ami inspirál egy történetet és valósítsam meg. Fontos volt, hogy műfényt, motivált világítást, ami a helyszíni világítást erősítené nem szabadott használnom. A filmben az egyik szereplő ugyan használ egy elemlámpát, az elfogadott volt, mert nem motivált fényforrás, hanem a szereplő kezébe adott “praktikli” fény, így a jelenet tartalmának minősült. A film első sorban operatőri etűd inkább mint film. Én rendeztem, filmeztem, vágtam és fényeltem.
 
        Az udvarban lévő, egyik eladó ház belsejére esett a választás.
A forgatáshoz először inkább kameramozgásokat és részjeleneteket próbáltam ki, amelyek vizuálisan jól mutattak, a forgatáson pedig kissé improvizáltam, hogy ezekből a jól mutató snittekből egy történet is megszülessen. Mivel az én kamerám szenzorja túl kicsi volt, így Lévai Dávid barátom kölcsön adott egy Sony A6500-as mirrorless fényképezőgépet, így a beszűrődő fényből több látszott. A forgatáson asszisztensként vett részt Kádár Márk. Főszerepben: Deák Renáta, Szabó Réka Veronika Édua és Fodor Lénárd. 
 
        A film bemutat két részeg csajt, akik betörnek heccből egy lakásba, azonban elég
hamar kiderül, hogy nincsenek egyedül és meglehet, hogy egyikőjük sem fog aznap onnan hazatérni…
Ki Mit Tud, tehetségkutató - 2017
 
        2017 tavaszán egy nagyszabású, megyei szintű rendezvénysorozatba
csöppentem bele, amelynek a döntőjét és gáláját május végén, június elején rendezték meg Nagyváradon. A versenyt az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete és a Bihar Megyei Tanács támogatta, a fellépéseknek pedig a Szakszervezetek Művelődési Háza és a Szigligeti Színház adott otthont. Bihar megye minden szegletéből, Margittától Nagyszalontán át Érsemjénig érkeztek diákok és amatőr csoportok, hogy néptáncban, modern táncban, zenében vagy versmondásban mérjék össze a tudásukat.
 
        A kategóriagyőztesek és a kiemelt döntősök egy-egy bemutatkozó kisfilmet
vagy videóklipet kaptak ajándékba. Ezek elkészítését Villányi Zoltán vállalta el, aki engem bízott meg a feladattal: a teljes kreatív folyamatot rám hagyta, a kitalálástól kezdve a megvalósításig. Izgalmas, pörgős időszak volt ez. Zoltán reggelente felvett autóval, és én aznap tudtam meg, kivel fogunk dolgozni. Mindössze 5-6 óránk volt arra, hogy a helyszínen megismerkedjek a csoporttal, kitaláljam a forgatókönyvet, leforgassuk az interjúkat vagy a klipeket, majd jöhetett a vágás és a fényelés. Imádtam ezt az improvizatív alkotói szabadságot. Ezeket a riportokat a gálán vetítették le a produkciók előtt, és bár televíziós minőségű anyagok születtek, a szerződések miatt hivatalosan nem publikálhattam őket, így sok közülük azóta sajnos feledésbe merült.
 
A Unique Dance Studio és a „törlésre ítélt” remekmű
 
        Ebből az időszakból a legemlékezetesebb történet a Unique Dance Studio
videóklipjéhez fűződik. Aznap reggel is úgy ültem be az autóba, hogy fogalmam sem volt, mi vár rám, majd kiderült: egy tánccsoportnak kell klipet gyártanunk. A saját kamerámat és Zoltán tévés felszerelését vittük a nagyváradi Bodegába. A helyszínen azonnal működni kezdett a varázs: Simon Noémi koreográfus elképesztő profizmussal irányította a fiatalokat, én pedig könnyedén találtam ki hozzá a vizuális világot. Felosztottuk a zenei mixet, és a Bodega különböző belső tereit kihasználva rögzítettük a jeleneteket. A gyerekek a végére teljesen kimerültek, de éreztem, hogy kiváló nyersanyagot kaptunk el.
 
        Amikor hazaértem, jött a hidegzuhany: Zoltán felhívott, hogy tévedés történt, ennek a csoportnak nem is járt volna klip, úgyhogy töröljem le a nyersanyagot. Alkotóként ez szíven ütött. Tudtam, hogy valami különlegeset hoztunk össze zéró költségvetésből, és képtelen voltam megsemmisíteni a munkánkat. Felvettem a kapcsolatot Noémivel, és megegyeztünk, hogy egy jelképes összegért, de befejezem a filmet.
 
        Két hétig dolgoztam a vágáson, a fényelésen és az effekteken.
Még Tarsoly Attila barátom véleményét is kikértem a folyamat során, aki hiphop táncosként szakmai szemmel segített. A végeredmény zseniális lett. Annak ellenére, hogy eredetileg törlésre ítélték és alig fizettek érte, szakmailag a mai napig az egyik legjobb klipemnek tartom, mert bebizonyította, hogy a szenvedély és az alkotói dac képes túlszárnyalni a költségvetési korlátokat.
“Hamu és Kívánság” (Ash and Wish), szituációs dokumentumfilm - 2017
Vágási kép
        A „Hamu és Kívánság” című szituációs dokumentumfilm egy mélyen személyes alkotás,
amely nagymamám, Bujdosó Ilona halála után született. A történet akkor indult el, amikor a nagymamám Kanadában élő nővére hazalátogatott, hogy teljesítsük az elhunyt végrendeletében foglalt kérést: szórjuk szét a hamvait azokon a helyszíneken, amelyeket ő jelölt meg. Ezt a filmet még egyetemista koromban készítettem Dr. Lakatos Róbert órájára azzal a céllal, hogy kamerával a kezemben kövessem végig a búcsú napját.
 
        Elutaztunk Tenkére és Gáborjánba is. A film főszereplője Szabó Tünde nagynéném,
aki a barátaival kelt útra, hogy felkeresse nagymamám születési helyét, illetve azt a falut, ahol a nyaralóháza állt. Az alkotás különlegessége az életszerűségében rejlik: olykor kissé groteszk vagy meghökkentő jeleneteken keresztül mutatja be a gyász és az elengedés folyamatát. Megjelenik benne az urna felnyitása, a hamvak szétszórása, sőt egy videóhívás is, amelyben Tünde a Kanadában maradt kislányának mutatja meg a szertartás pillanatait.
 
        A film érzelmi erejét tovább fokozza, hogy felhasználtam benne egy korábbi interjút is.
Alig pár hónappal a halála előtt, egy másik egyetemi feladathoz készítettem vele egy beszélgetést az élet szépségéről. Ezt a két idősíkot – az életigenlést és a végtisztességet – fésültem össze, ami végül szívfacsaró kontrasztot adott a műnek. A „Hamu és Kívánság” szakmai elismerést is hozott, hiszen a 2017-es Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést értem el vele. Annak ellenére, hogy a zsűri és a diáktársaim előtt sikert aratott, a téma intimitása miatt soha nem publikáltam online, és a jövőben sem tervezem nyilvánossá tenni, mert ezt a történetet túl személyesnek érzem a nagyvilág számára.
 
 
Egy Morzsa Éneke (Song of A Crumb), rövidfilm - 2018
Vágási kép
        2018-ban kezdtem el komolyabban elmélyedni a forgatókönyvírás elméletében egy
meghatározó szakirodalom segítségével. Amikor Dr. Felméri Cecília órájára filmet kellett készítenem az egyetemen, már ez a tudatosabb gondolkodásmód vezérelt: meglévő forgatókönyveket elemeztem, hogy feltérképezzem a jól működő struktúrák titkait. Így született meg az „Egy Múzsa Éneke”, amelynek én voltam a gyártója, írója, operatőre, vágója és fényelője, de ami a legfontosabb, hogy ezúttal nem társrendezőként, hanem teljesen önálló rendezőként jegyeztem az alkotást.
 
        A casting során a családi kör mellett új arcokat is kerestem. Anyai ági nagymamám,
Schreier Éva Olga és a húgom, Szabó Réka Veronika Édua mellett Szabó Biankát kértem fel a harmadik szerepre. Biankát korábban nem ismertem személyesen, de a Szigligeti Színház „Iskola a színház, színház az iskolában” projektjében már felfigyeltem rá. Mivel úgy éreztem, a karaktere tökéletesen illik a filmhez, ráírtam a Facebookon, ő pedig szinte azonnal elvállalta a feladatot. 
        A forgatást négy napra ütemeztem be, a kreatív folyamatot pedig Tarsoly Attila segítette, aki a stáb egyetlen nem szereplő tagjaként minden háttérmunkában a segítségemre volt.
Resident Evil II 20th Anniversary of the Raccoon Incident (Fan Made Promo), rövidfilm - 2018
Vágási kép
        Ez a rövidfilm ötlet Fodor Lénárd ötlete volt, én operatőr, vágó és colorist voltam csak.
Ez zéró költségvetésből készült, Szabó Bianka és Sfet Ingrid közreműködésével.
Erdőszentgyörgy és Bözödújfalu (Saint George on the Heath and Neudorf),
dokumentumfilm - 2018
Vágási kép
        Dr. Balogh Zsolt filmrendező és egyetemi tanár megbízásából az egész
évfolyamunk egy nagyszabású dokumentumfilmen dolgozott a Küküllő mentén. Mindenki kapott egy falut vagy kisvárost, amelyet alaposan be kellett mutatnia, nekem pedig Erdőszentgyörgy jutott. Azonban hamar rájöttem, hogy Erdőszentgyörgyről nem lehet hiteles filmet készíteni anélkül, hogy ne beszélnénk Bözödújfaluról, hiszen a két település sorsa történelmileg elválaszthatatlan egymástól.
 
        Úgy döntöttem, hogy készítek egy önálló dokumentumfilmet, amelyből a közös
produkcióba majd azt vágnak be, amit jónak látnak. Míg a többiek megvárták a kijelölt háromnapos forgatási hétvégét, én már korábban felutaztam, hogy saját ütemterv szerint, alaposabban térképezzem fel a helyszínt. Egyszemélyes stábként dolgoztam, és bár próbáltak mellém osztani három másik diákot, hamar kiderült, hogy a hozzáállásunk nem egyezik. Mivel ők legszívesebben semmit nem csináltak volna, és még a feladatokon is vitatkoztak, végül csak egyetlen kollégámmal maradtunk kettesben. Hagytam, hogy a többiek azt csinálják, amit a legjobban szeretnek: a semmit.
 
 
        A forgatások során számos interjút készítettem, főként idősekkel, akik még emlékeztek
a román kommunista rezsim faluromboló, elárasztásos műveleteire. A film így egyfajta örökzöld emlékezetté vált az utókor számára. Bár tartalmaz olyan részeket is, amelyek mára már megvalósultak – mint például az Összetartozás templomának felépítése –, ez csak növeli a dokumentumértékét. Ez a templom, amelyet 2024 augusztusában szenteltek fel a hajdani Bözödújfalu helyén, nem hagyományos plébánia, hanem egy mementó, amely a falurombolás áldozatainak állít emléket.
        A filmem végül nagyon jól sikerült, és külön dicséretet kaptam érte a tanár úrtól.
Bár számítottam rá, hogy a közös, évfolyam szintű verzióba csak részleteket emelnek át belőle, az igazi csalódást az utómunka okozta. Szomorúan láttam, hogy az általam gondosan bevilágított és fényelt jelenetek színeit a közös változatban teljesen elrontották. Ez is megerősített abban, hogy a saját alkotói látásmódomat leginkább a független projektjeimben tudom teljes mértékben megőrizni.
 
Zeneterápia, a film (A remény dallamai) - Resurse în lucrul terapeutic cu muzica - 2018
Vágási kép
        Az alkotás a Sound Art E-Motion Egyesület megbízásából, a brit
Music as Therapy International szervezet közreműködésével jött létre. Operatőrként egy teljes éven át követtem és dokumentáltam szakmai képzéseket, valamint konferenciákat. A dokumentumfilmet a 2018-as Zeneterápia Konferencián mutatták be a brassói Transilvania Egyetemen. Mivel a felvételeken számos autista gyermek szerepel, a produkciót a személyiségi jogok védelme érdekében nem hoztuk nyilvános forgalomba.
 
   
TVR Cluj - Az Erdély Figyelő operatőre - 2019
 
        2019 októberétől a kolozsvári televízió magyar adásánál dolgoztam operatőrként.
Antal Áron vezetése alatt a próbaidőszak során rengeteg televíziós produkcióban vettem részt, és olyan tapasztalt riporterekkel működtem együtt, mint Szabó Csaba, Pákai Enikő, Orbán Katalin vagy Spitzer Judit. A közös munkának a 2020 márciusában kirobbanó világjárvány vetett véget, amely teljesen ellehetetlenítette a helyszíni forgatásokat. Mivel ősztől a Kolozsvári Magyar Operánál kaptam állást, a korlátozások feloldása után már nem tértem vissza a televíziózáshoz.
Északi fény (Northern Lights), portré dokumentumfilm - 2019
Vágási kép
        Kaptam egy érdekes egyetemi feladatot: Készítsek magamról portréfilmet.
Ez a soha nem publikált 70 perces portréfilm engem mutat be születésemtől 2019-ig.
 
Nagyon sok mély interjú és régi, bugyuta felvétel van benne összefoglalva. 
 
 
Felszabadulás (Succor), rövidfilm - 2019
Vágási kép
        A „Felszabadulás” a diplomafilmem, amely Dr. Lakatos Róbert irányításával készült el.
Be kell vallanom, hogy a projekt során alaposan túlvállaltam magam, mert a rendezéstől az utómunkáig minden munkafolyamatot magam akartam kézben tartani. Így egyszerre feleltem a gyártásért, a képért, a vágásért és a trükkökért is.
 
        Az anyagi hátteret az egyetem és a Communitas Alapítvány biztosította,
de a bürokratikus nehézségek miatt édesapám segítsége is kellet, aki bizalmat szavazott nekem, és megelőlegezte a forgatás költségeit a számlák rendezéséig.
        A forgatás igazi csapatmunka volt: a főszerepeket Harangozó Noémi és
Deák-Hunor Attila játszották, a technikai háttérben pedig Fodor Lénárd, Török Előd, Józsa Ádám hangtechnikus, Harangozó Róbert és Salamon Norbert segítettek. A vizuális környezet Răzvan Mahuleț belsőépítészeti munkáját dicséri, a nemzetközi terjesztést pedig Christopher Guard brit színész segítette az angol felirat gondozásával. 2019-ben abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a Kolozsvár Társaság vendégeként vetíthettem le ezt és több más filmemet is Dr. Katona József vezetésével.
        A film központi témája a jelenlét ereje: két egyedülálló fiatal sorsszerű
éjszakai találkozását mutatja be egy érzelmi krízis közepén.
Euphoria Show Band - 2019
Vágási kép
        2016-ban egy eseményfilmezés során ismertem meg Balogh N. Nándort,
az akkori Euphoria Music Band – amely korábban lagzi zenekarként volt ismert – menedzserét. Kapcsolatunk hamar túlnőtt a munkán, és egy igen szoros barátság, illetve gyümölcsöző szakmai együttműködés alakult ki közöttünk. Az elején még csak nagyobb projektek alkalmával forgattam neki, később azonban rendszeressé vált, hogy az általa telefonnal rögzített bulijelenetekből készítettem vágásokat.
        2019-ben egy kifejezetten nagyszabású forgatást hoztunk össze,
ahová több operatőr barátomat, Oláh Olivért és Salamon Norbertet is elhívtam közreműködni. Nándor egy ünnepi termet bérelt ki a felvételhez, ahol színpaddal és látványos fénytechnikával dolgozhattunk. A munka embert próbáló volt, hiszen tizennyolc órán keresztül forgattunk megállás nélkül több kamerával, de a befektetett energia megtérült, mert rengeteg kiváló anyagot sikerült rögzítenünk ezen a napon.
 
 
Cartea Mortilor - (Halloween Special) - The 4th Horseman, rövidfilm - 2020
Vágási kép
        Ez a román rövidfilm egy Fodor Lénárd által írt és rendezett horrorfilm.
Én operatőre, vágója, coloristje és VFX szakembere voltam ennek a filmnek. 
 
 
Kolozsvár Társaság - interjú forgatások - 2020, 2021
 
        A televíziós munkáim során ismerkedtem meg Buchwald Péterrel,
a Kolozsvár Társaság akkori elnökével, aki ezt követően több alkalommal is felkért videós interjúk elkészítésére. A közös munka során Kolozsvár sikeres és elismert személyiségeivel rögzítettünk átfogó mélyinterjúkat. Ezek a beszélgetések a szervezet hivatalos YouTube-csatornáján tekinthetőek meg.
Zenés adventi kalendárium (An Advent Calendar of Music), zenés előadássorozat - 2020
Vágási kép
        Szakmai utam egyik meghatározó állomása volt a Kolozsvári Magyar Operánál töltött
hat hónap, amely 2020 őszén vette kezdetét. Operatőr-vágóként kaptam lehetőséget a „Zenés adventi kalendárium” megalkotására, amely egy különleges, stilizált zenei videókból álló ünnepi projekt volt. Szabó Emese főrendezővel szoros alkotói egységben dolgoztunk azon, hogy az operaénekesek előadásait egyedi látványvilággal tegyük még emlékezetesebbé. Ebben a folyamatban a filmezés, a vágás és a fényelés feladatait én láttam el, a helyszínek igényes és esztétikus megvilágításában pedig Köri Kinga Krisztina kolléganőm látásmódja és szépérzéke volt a segítségemre.
„Giovanni Battista Pergolesi: Stabat Mater” – 2021
Vágási kép
„Stabat Mater” – Operaprodukció okostelefonokkal rögzítve
 
A kihívás: Minőség költséghatékonyan
        
        Amikor 2020-ban a Kolozsvári Magyar Operánál kezdtem dolgozni, az intézménynek
nem állt rendelkezésére komolyabb keret magas szintű broadcast felszerelés beszerzésére. Ugyanakkor égető szükség volt egy olyan megoldásra, amellyel professzionális minőségben rögzíthetjük a zenei előadásokat. Ebben az időszakban váltak elérhetővé azok a középkategóriás mobiltelefonok, amelyek már képesek voltak a 4K felbontású videórögzítésre.
 
A koncepció: Mobilok mint fix kameraállások
 
        A választás nem volt előzmény nélküli. Egy 2019-es komolyzenei videóklip forgatása
során már sikeresen használtam iPhone X készülékeket több totálkép rögzítésére. A tapasztalat azt mutatta, hogy a „Filmic Pro” alkalmazással kiegészítve a telefonok képe kiválóan illeszkedett a többkamerás anyagba, és a végeredményre senki sem panaszkodott.
 
        Úgy döntöttem, hogy azokban az előadásokban,
ahol nem szükséges a szereplők közeli követése, a mobiltelefonok tökéletes alternatívát jelentenek. Végül négy darab Huawei P30 Pro készülék mellett döntöttem, amelyek abban az időben ár/érték arányban kimagasló videós teljesítményt nyújtottak. Bár a végtermék Full HD volt, a 4K felbontásban rögzített, majd lekonvertált anyag tűéles és részletgazdag képet eredményezett.
 
Technikai megvalósítás és beállítások
 
        A professzionális végeredmény záloga a telefonok precíz konfigurálása volt.
Minden eszközre telepítettük a Filmic Pro alkalmazást, amely a profi kamerákhoz hasonló manuális kontrollt biztosított. Ez lehetővé tette az alábbi paraméterek rögzítését:
Manuális fókusz és fehéregyensúly beállítása.
 
    - A Histogram használata a pontos expozícióhoz.
    - A szenzorérzékenység (ISO) és a záridő fixálása.
    - A megfelelő kodek kiválasztása.
    - A stabil működés érdekében minden telefont folyamatos töltésre
kapcsoltam és repülő üzemmódba állítottam.
    - Az expozíció beállítása után a kijelzők fényerejét a
minimumra csökkentettem, így sikerült elkerülni az eszközök túlmelegedését a hosszú felvétel alatt.
 
A hibrid rendszer eredménye
 
        A Stabat Mater rögzítését végül egy hibrid rendszerrel valósítottuk meg:
két dedikált videókamera – egy Sony PXW-X70 és egy Canon XA 20 – mellett a négy mobiltelefon biztosította a totál nézőpontokat.
 
        A felvétel meglepően jól sikerült, és bebizonyította,
hogy megfelelő fényviszonyok között a modern okostelefonok alkalmasak professzionális feladatokra. Fontos tanulság azonban, hogy ha a rendezői koncepció nem engedi a helyszín bőséges megvilágítását, a telefonok szenzorai hamar elérik korlátaikat. Ilyen esetekben vagy extra világításra, vagy a legújabb generációs iPhone és Samsung készülékek használatára van szükség a totálképekhez. Míg 2020 előtt a szakma idegenkedett a telefonos rögzítéstől, ma már kijelenthető: fix világítás mellett ezek az eszközök teljes értékű munkatársai lehetnek egy produkciónak.
Utolsó Mentés (Last Save), rövidfilm - 2023
Vágási kép
        A filmes mesterképzésem alatt forgattuk „Az Utolsó Mentés” című rövidfilmet,
amelyben Szalka Áron rendező alkotótársa voltam. Az alkotás Dr. Csoma Sándor egyik kurzusára készült vizsgafeladatként, én pedig az operatőri és a vágói feladatok mellett a fényelésért is feleltem. A produkció igazi független filmként valósult meg: zéró költségvetésből gazdálkodtunk, így kizárólag olyan barátok és kollégák vettek részt benne, akik a történet iránti szeretetből és önzetlen szívességből álltak mellénk.
        A forgatás mindössze néhány napot vett igénybe, de a feszített tempó ellenére is nagyszerű volt az összhang. Külön hálával tartozunk Kurucz Csengének, aki bár nem filmes hallgató, mégis végig segített nekünk, és a teljes forgatás alatt ő tartotta a mikrofont, amiért nagyon hálásak vagyunk.
 
 
Unique Dance Studio Oradea, nyári tánctábor forgatások - 2023
        2023-ban a nagyváradi Unique Dance Studio vezetője,
Simon Noémi kért fel a nyári tánctáboruk eseményeinek megörökítésére. A feladatom az volt, hogy minden egyes, a tábor alatt elsajátított koreográfiáról önálló videóklipet készítsek, valamint egy pörgős aftermovie-ban foglaljam össze a rendezvény legjobb pillanatait. Az elkészült felvételek a tánccsoport hivatalos YouTube-csatornáján tekinthetőek meg.
Részlet A Gonosz Rezidenciája című Hangoskönyvből - 2023
W:\wraithdreams.com weboldal 2025\Projekt történetek\Lénárd - Részlet A Gonosz Rezidenciája című Hangoskönyvből.jpg
        Ez egy Fodor Lénárd által írt és rendezett horrorfilm.
Alapjaiban ez egy Son Goku rész adaptációja - Dragon Ball Z.
 
    Én operatőre voltam csak ennek a produkciónak. A vágást, fényelést és effekteket Lénárd készítette.
 
 
A nagyváradi Villányi Zoltán (Zoltán Villányi from Oradea), portré dokumentumfilm - 2026
W:\wraithdreams.com weboldal 2025\Projekt történetek\Lénárd - Részlet A Gonosz Rezidenciája című Hangoskönyvből.jpg
Előzetes
        Ez a dokumentumfilm hosszú utat járt be, mire elnyerte végleges formáját.
A projekt Dr. Visky Ábel óráján indult egy egyszerű vizsgafeladattal, majd ebből fejlődött tovább a 2024-ben bemutatott mesteri disszertációs filmemmé. Idén januárban pedig végre elérkezett a pillanat, hogy a befejezett változatot a nyilvánosság elé tárjam az interneten. Bár eredetileg nagyvásznon is szerettük volna bemutatni, a megfelelő anyagi támogatás híján végül az online premier mellett döntöttünk.
        A portré főszereplője Villányi Zoltán nagyváradi üzletember,
akinek gondolkodásmódja és életfelfogása nagyrészt mintaként szolgálhat sok ember számára, aki Erdélyben szeretne sikeresen kiteljesedni. Zoltán személye azért is meghatározó számomra, mert 2012-ben ő segített elindítani a karrieremet a nagyjátékfilmem támogatásával, és azóta is rendszeresen dolgozunk együtt különböző produkciókban. Bár bizonyos adminisztratív nehézségek miatt a bemutató némileg elhúzódott, 2026 januárjában a film végleges változata végre felkerült a YouTube-ra.
A film: